„Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. ” (⁠Péld 17,5)

„Vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért? ” (⁠Jak 2,5b)

A mai Ószövetségi ige a Példabeszédek könyvéből való. Ez a könyv olyan rövid, bölcs mondásokat tartalmaz, amelyek segítenek eligazodni az életben: hogyan bánjunk egymással, mire figyeljünk, mi épít és mi rombol. Ez a mondat különösen arról beszél, hogyan nézünk a másik emberre. Minden ember egyenlő. Senki sem ér kevesebbet! Isten egyformán értékesnek alkotott mindenkit. Ezért mondja az ige: aki gúnyolja a másikat, csúfolódik, lenéző megjegyzéseket tesz, valójában Istent bántja meg. Nem csak egy emberen nevet, hanem azon az alkotáson, akit Isten szeret és fontosnak tart. Mielőtt ítélkezel állj meg egy pillanatra! Gondold végig mi lenne, ha veled történne ugyanez, téged csúfolnának, téged bántanának. Ezt szeretnéd? Nem attól vagy erős, bátor, vagy menő, ha a másikat bántod! Hanem attól, ha kedves vagy, segítőkész, amikor figyelsz másokra. Ez az a fajta erő, ami nem rombol, hanem épít, bennünket is, a világot is.