„Akik megmenekülnek és megmaradnak Júda házából, azok újra gyökeret vernek lenn, és gyümölcsöt hoznak fenn.” (⁠2Kir 19,30)

„Jézus mondta: Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.” (Jn 15,4)

Szőlőtő, szőlővessző és a szőlő bogyós gyümölcse. Ismerős kép mindenki számára. A szőlő vesszőnek erős tőre van szüksége ahhoz, hogy egészséges és szép termést tudjon hozni. Ha levágnánk a vesszőt, akkor az meghal, elszárad, nem terem, hiszen nincs ahonnan éltető nedvet kapjon. Jézus a szőlőtőhöz hasonlítja magát: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek” ez azt jelenti, ha hozzá kapcsolódunk imában, énekben, hallgatunk szavára, akkor „szép gyümölcsöket” termünk, mint a kedvesség, türelem, segítőkészség. Ha viszont elszakadunk Tőle, akkor olyanok leszünk, mint a levágott vessző: hiába próbálkozik, gyümölcsöt nem tud teremni.