„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (⁠Zsolt 34,2)

„Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét… ” (⁠Ef 1,5–6)

A mai Újszövetségi ige egy levélből van, amelyet Pál apostol írt az efezusi gyülekezetnek. A levél elején arról beszél, mennyi jó dolgot kaptunk Istentől. Olyan, mintha sorra venné mi mindenért lehetünk hálásak. Azt mondja, hogy Isten már előre eldöntötte szeretné, hogy hozzá tartozzunk, az ő családjába. Jézus által mindannyian az ő gyermekei lehetünk.

Gondolj csak bele, milyen az, amikor valahová tartozol. Például van egy barátod, aki melléd ül az iskolában, mindent megbeszélhetsz vele, figyel rád. vagy beválasztanak egy csapatba. Vagy csupán az, hogy otthon várnak rád, fontos vagy. Isten is ezt mondja neked: Te hozzám tartozol. Ez akkor is így, amikor jó vagy, és akkor is, amikor éppen nem, ha rossz jegyet kapsz, vagy jót, vagy csak úgy érzed, senki nem ért meg. Isten sosem sem fordul el tőled. Mindig szeret, figyel és vigyáz rád.

Ezért, ha félsz, vagy valami bánt, gondolj arra van valaki, aki mindig melletted áll, aki azt mondja: „Az enyém vagy.”