„Az egek az Úr egei, de a földet az embereknek adta. ” (⁠Zsolt 115,16)

„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön. ” (⁠Ef 3,14–15)

Nézz körül! Érezd a lábad alatt a talajt, gondolj a kedvenc helyedre. Ez a Föld a mi otthonunk. De vajon kié valójában? A mai Zsoltár azt mondja, hogy az Ég az Úré. Nemcsak a kék ég a felhőkkel, hanem Isten titokzatos, hatalmas és láthatatlan birodalma. Ott minden tökéletes és tiszta.: „...de a földet az embereknek adta.” hogy legyen hol élnünk, és legyen miben gyönyörködnünk. Isten ránk bízta a világot, ránk bízta a folyókat, az erdőket, mert megbízott bennünk, hogy vigyázunk rá, jó gazdái leszünk. Ma, amikor kilépsz az udvarra, utcára keress valami szépet! Egy apró kavicsot, egy szép levelet, virágot, vagy egy kismadarat. Amikor meglátod, jusson eszedbe Isten ezt rád is rád bízta! Ezért gondold végig, hogyan tudnál ma egy kicsit jobban vigyázni Isten csodálatos ajándékára?