„[Az Úr] pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek.” (⁠Zsolt 18,31b)

„[Ábrahám] reménység ellenére is reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz.” (Róm 4,18)

Ábrahám története azt mutatja meg, milyen különleges a hit és a remény kapcsolata. Emberileg nézve minden esély elveszett a számára, már ő is és a felesége is túl öreg volt ahhoz, hogy gyermekük lehessen. Mégis ennek ellenére bízott Istenben, hitt ígéretében, és reménnyel teli tekintett a lehetetlennek tűnő jövő felé. Reménykedni akkor is, amikor semmi sem tűnik lehetségesnek. Az emberi erőnknek és lehetőségeinknek van határa, van amit nem tudunk megtenni, nem tudjuk elérni, de Istennek nincs lehetetlen. Ábrahám hite, Istenre való ráhagyatkozása példa utódai számára, azaz nekünk is. Mert Isten ma is, számunkra is azt mondja, mint Ábrahámnak: „Ne félj, én vagyok a pajzsod!” Ez azt jelenti, hogy Ő megvéd, vigyáz ránk, és soha nem hagy magunkra. Ha bízunk benne, megtapasztalhatjuk, hogy a hit és a remény tényleg csodákra képesek.