„Ezt mondta Dávid az Úrnak: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg, Uram, a te szolgád bűnét…!” (⁠2Sám 24,10b)

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. ” (⁠1Jn 1,9)

Képzeljétek el, hogy a szívetek olyan, mint egy tiszta, fehér póló, amit reggel felvesztek, de ahogy telik a nap, óhatatlanul foltok esnek rá, egy kis sár a focitól, egy kis ketchup az uzsonnától, vagy a levesből rácsöppen egy kicsi János evangélista javasol egy szuper folttisztítót. A bűneink megvallása Istennek nem olyan ijesztő, mint egy rendőrségi kihallgatás. Amikor kiállunk Isten elé, és egyszerűen csak annyit mondunk: ezt elszúrtam, ez a folt itt az én irigységem vagy a hazugságom, akkor a megbocsátást meg is kapjuk, eltűnik a folt. Isten nem olyan, mint mi emberek. Hiszen az emberek között gyakori, hogy kimondjuk, hogy megbocsátunk, de mégsem felejtjük el a másik vétkét Ő akkor is megbocsát, vagyis tartja a szavát, ha már századszor rontunk el valamit. Olyan ez, mint egy nagy Reset gomb a számítógépen, vagy mint egy szoftverfrissítés, ami után eltűnnek a hibák, és minden újra indul. A megbocsátás valóban egy új esély. Isten minden áldott nap lehetőséget ad nekünk, hogy tiszta lappal, vagy ha úgy tetszik, tiszta pólóban induljunk el.