„Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat.” (⁠Zsolt 71,17)

„Pál írja Timótheusnak: Mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.” (⁠2Tim 3,15)

A zsoltár írója arról beszél, hogy Isten már fiatal korától tanította őt. Egész életében tapasztalta Isten segítségét és csodáit, ezért most is örömmel beszél róluk másoknak. Hasonlóról ír Pál apostol is Timóteusnak. Azt mondja neki, hogy már gyermekkora óta ismeri a Szentírást, a Biblia történeteit. Ezek a történetek segítenek neki megismerni Istent és elvezetnek a Jézus Krisztusba vetett hithez.

Biblia történeteivel való ismerkedés számunkra sem most kezdődtek. Van aki már óvodás korában hallott róluk, van aki első osztályos kora óta tanul róluk az iskolában, de biztosan, van aki már egészen kicsi gyermekként, otthon, a családjában is hallott bibliai történeteket. Tehát Isten minket is kicsi korunktól kezdve tanít. Minden történet, amit hallunk, például a Teremtés története, Noé bárkája, Dávid és Góliát, Jézus csodái és még sorolhatnánk az ismerős történeteket, egy kicsit közelebb visz bennünket Istenhez. Ennek célja nem csak az, hogy sok történetet ismerjünk, hanem az, hogy megtanuljunk bízni Istenben, és felismerjük az ő szeretetét az életünkben. Isten tehát kicsi korunktól kezdve igyekszik megismertetni magát velünk, rajtunk múlik, hogy történeteket olvasunk, hallunk, vagy meglátjuk azt a szerető Istent aki egész életünkön át velünk van és vezet.