
„[Istenem,] te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége. ” (Zsolt 102,28)
„Az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké. Ámen. ” (Júd 25)
Pszt! Végy egy mély levegőt, és figyelj egy pillanatra a csendre. Ebben a percben is sok minden történik, fúj a szél, ver a szívünk, az óra pedig könyörtelenül jár. Minden mozgásban van, minden változik. A kedvenc játékaink elkopnak, a ruháinkat kinőjük, még a legjobb barátainkkal is megesik, hogy néha elmaradnak mellőlünk.
Mai Zsoltárunk azt mondja, van Valaki, aki nem ilyen változékony. Isten mindig ugyanaz marad. Mint a hegy, amelynek a csúcsa az égig ér. Jöhet vihar, perzselő napsütés vagy sűrű köd, a hegy nem mozdul, nem változik. Isten ilyen a mi életünkben. Ő nem lesz más holnap, Ő nem fog kevésbé szeretni. Az Ő jósága nem fogy el, és az Ő türelme nem kopik, mindig van ránk ideje. Ő nem siet el mellettünk, és nem öregszik meg. Ő az az örök biztonság, akire támaszkodhatsz, ha körülötted minden feje tetejére áll is. Ő mindig ugyanaz a szerető Isten marad, aki tegnap is melletted volt, ma is melletted van, holnap és mindig is melletted lesz.