Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük...
Az asszonytól született ember élete rövid, tele nyugtalansággal. Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg. (Jób 14,1-2) Mert nincsen itt maradandó városunk...