Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked. (Ézs 62,2b)

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5,17)

„Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked.” (Ézs 62,2) Ezek a szavak nagyon régen egy meggyötört, kifosztott népnek hangzottak el először a babiloni fogság idején. Isten népének ez az időszak reménytelen, magányos időszak volt. Számunkra is vannak ilyen időszakok, amikor magányosak, elhagyottnak, szerencsétlennek érezzük magunkat. Ilyenkor csak a keserűség, a panasz szól belőlünk. Ebbe a kilátástalan helyzetben kapjuk az ígéretet: új nevet kapunk Istentől. Az új név, új lehetőségeket, új utat jelent, azt, hogy fel kell emelkedjem a gödör aljáról és magunk helyett Istenre figyelni.