„Mert a legkisebbtől a legnagyobbig mindenki nyereséget hajhász, a prófétától a papig mindenki elvetemült csaló. Népem romlását azzal gyógyítanák, hogy könnyelműen mondogatják: Békesség, békesség! – pedig nincs békesség!” (Jer 6,13–14)

„A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” (Róm 12,9)

Pál apostol azt mondja, hogy „A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” Vagyis, ne csak úgy tegyél, mintha szeretnéd a másikat, hanem tényleg szeresd! Ne az legyen, hogy „Jaj, de jó, hogy látlak!”, aztán három másodperccel később a háta mögött kineveted. Pál egész teológiájában a szeretet központi szerepet kap. Nem arról beszél, hogy legyünk kicsit kedvesebbek vagy udvariasabbak, hanem hogy a szeretet az alap, amire az egész hitünk épül. Ő mondja ki azt az ismert mondatot is: „És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok” (1Kor 13,2). Számára a szeretet nemcsak egy érzés, hanem egy döntés, egy életforma. A keresztény embernek ez az iránytűje. A szeretet, a jóság, a kedvesség – ezek a lélek gyümölcsei. Olyanok, mint az érett gyümölcs egy fán: ha valódiak, akkor finomak, táplálnak, örömöt adnak másoknak. De ha csak műanyag almákat akasztasz egy faágra, attól az még nem lesz almafa. Sokan úgy érzik, hogy minden rossz körülöttük, és csak panaszkodnak: „Mindenki bunkó!”, „Ez az egész világ szörnyű!”, „Miért nem változik meg minden?” De ha mindig csak a gonoszra figyelsz, és kívülről várod a változást, akkor az olyan, mintha egy koszos szemüvegen át néznéd a világot – minden homályos és ronda lesz. Isten arra hív, hogy először te változz meg! Ha észreveszed a jót, ha te magad is jóságot, szeretetet viszel a világba, akkor egyre több jót fogsz látni. Mert a szeretet, a jóság, a kedvesség itt vannak körülöttünk – csak észre kell venni őket, itt van bennünk és általuk Isten segítségével áldáshordozókká kell válnunk.