„Az alázatosok kívánságát meghallgatod, Uram. Megerősíted szívüket…” (⁠Zsolt 10,17)

„Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: Zákeus, jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom. Ekkor sietve lejött, és örömmel befogadta.” (Lk 19,5–6)

Zákeus a vámszedő egy alacsony ember volt, aki nagyon kíváncsi volt Jézusra. De mivel kicsi volt, nem látta a tömegtől. Ezért felmászott egy fára, hogy jobban lásson. Ezután jött a meglepetés, Jézus pontosan ott állt meg a fa alatt. Felnézett rá, és nevén szólította: „Zákeus, jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom” Ez azt mutatja, hogy Jézus mindenkit ismer. Nem csak a tömegeket látja, hanem az egyes embert, téged, engem, mindenkit név szerint ismer. Zákeus nem volt népszerű ember. Vámszedőként sokszor becsapta az embereket, elvett tőlük pénzt, amit nem kellett volna. Sokan haragudtak rá. Mégis, Jézus őt választotta arra, hogy a házába menjen, nála vendégeskedjen. Ez azért nagyon különös, mert Jézus nem a legjobb, legszimpatikusabb embert kereste és keresi ma is, hanem azt, aki nyitott rá, aki vágyik arra, hogy találkozzon vele. Amikor Zákeus sietve lejött a fáról, akkor megváltozott az élete. Jézus szavai a szívéig hatoltak, a csaló, pénzéhes emberből olyan ember lett, aki kész volt visszaadni, amit elvett, sőt, még többet is. Jézus ma is megszólít minket, a nevünkön hív, és azt mondja: „Veled szeretnék lenni.”. Nem számít, hogy mit gondolnak rólunk mások, vagy hogy mennyire vagyunk „jók” vagy éppen „rosszak”. Jézus mindannyiunkat hív. A lényeg, hogy mi is örömmel fogadjuk Őt, mint Zákeus, mert ha Jézus belép az életünkbe, az számunkra is hatalmas változást hoz, mi is jobbá válunk általa.