„Az örök Isten a te menedéked…” (5Móz 33,27)

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem! Az én Atyám házában sok hajlék van.” (Jn 14,1–2a)

Jézus a tanítványoktól búcsúzik nagycsütörtökön az Utolsóvacsora estéjén, próbálja vigasztalni, erősíteni őket, mert tudja mennyire nagy a bizonytalanság bennük, milyen nyugtalan az ő szívük. A mi szívünk is sokszor nyugtalan, gondterhelt. Mit üzennek számunkra ezek a szavak? Azt, hogy aki hisz annak nem lesznek gondjai, nehézségei, nem érik fájdalmak? Nem, ezt nem ígéri, nem mondja, hogy a hívőknek könnyű lesz. Azt ígéri, hogy a hívők Isteni erőt, támaszt, segítséget kapnak az élet harcaiban és mi már azt is tudjuk amit a tanítványok akkor még nem, hogy igaz, hogy Jézus Nagy pénteket követően nem lesz velük testben, de Igéje és Szentlelke által velünk, sőt bennünk van.