Híre sem lesz országodban többé erőszaknak, határaid között pusztulásnak, romlásnak. Isten szabadítását mondod falaidnak, és dicséretét városkapuidnak. (Ézs 60,18)
De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik. (2Pt 3,13)
Karácsony közeledtével mindenki igyekszik kicsit jobb, kedvesebb lenni. Az ünnep előtt igyekszünk türelmesebbek lenni egymással, odafigyelni a másikra és ebben a figyelésben a szívünk is nyitottabbá válik a másik iránt. Jó ezt látni. De még jobb lenne, ha ez nem csupán ezekben a napokban lenne így, igenis jó lenne máskor, azokon a bizonyos csúnya, szürke hétköznapokon is figyelni és megpróbálni megérteni a másikat. Meglátni, hogy mi az ő véleménye, milyen érzések dolgoznak benne, amikor ezt vagy azt teszi, mondja. Persze ezért is meg kell dolgoznunk. Komoly odafigyeléssel, folyamatos türelemmel, megérteni akarással, tudatosan kezdjük el a másikat szeretni. Mert a szeretet nem önmagától lángoló tűz. Azt folyamatosan táplálni kell. Táplálni azzal, hogy nyitott szívvel figyeljük a társainkat, igyekezünk minőségi időt tölteni velük, próbáljuk meghallani, megérteni őket, a szavaik mögötti érzéseket, gondolatokat. Hiszem ha így cselekszünk kicsit szebb és jobb lesz a világ melyben élünk és nem csak a karácsony közeledtével.