„Én, az Úr vagyok a védelmezője, minduntalan öntözgetem. Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki se bánthassa.” (Ézs 27,3)

„Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1Kor 10,13b)

A kísértés valamilyen helytelen vagy rossz dolog iránti vonzódás. A kísértés lehet kívülről jövő, vagyis mások szeretnének rá venni valamire szóval vagy erőszakos cselekedettel. de lehet a kísértés belülről jövő, amikor mi nagyon vágyunk valamire. Például amikor nem tudjuk abbahagyni a telefonnyomkodását, amikor beszippant a játék a kütyüdön, rosszabb esetben a cigi, alkohol, drog rabjaivá válunk, de említhetnénk a vásárlási szenvedélyt, azt, hogy minél több ruhánk, cipőnk legyen, vagy még újabb autónk. Nem tudjuk mi az elég, hiszen a kísértő célja, hogy azt érezd: „még, még, ennyi nem elég”. Már az első bűneset is megmutatja, hogy az ember kísértések idején döntés elött áll. Dönthet Isten mellett, vagy Isten ellen, azaz eltávolodik a Tőle. Jézust is megkísértette az ördög, rá akarta venni, hogy Isten ellen cselekedjen, hogy letérjen a helyes útról. De Jézus ellenált, nem lehetett rosszra csábítani, erősítette Őt az Atyával való szoros kapcsolata, Isten szava. Ez példa előttünk is, ez a kísértésnek való ellenállási mód nekünk is megadatik. Van választási lehetőségünk, tudunk harcolni a rossz ellen Istennel, az Ő erejével megerősítve, vagy nélküle. A döntés a mi kezünkben, szívünkben van.