„Ha keresitek őt [az Urat], megtaláljátok… ” (⁠2Krón 15,2c)

„Az asszony így felelt [Jézusnak]: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent. Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek. ” (⁠Jn 4,25–26)

Jézus egy samáriai asszonnyal beszélgetett egy kútnál. Ez már önmagában különös volt, hiszen a zsidók és a samáriaiak nem igazán keresték egymás társaságát. Ráadásul az asszony élete sem volt teljesen elfogadható, mégis Jézus megszólította őt, nem kerülte el, hanem szóba állt vele. A beszélgetés közben az asszony elmondta, hogy tudja: egyszer eljön a Messiás, vagyis az Isten által megígért Szabadító. Úgy gondolta, ha ő eljön, majd mindent megmagyaráz, és választ ad azokra a kérdésekre, amelyekre az ember egyedül nem talál választ. Jézus ekkor ezt mondta: „Én vagyok az, aki veled beszélek.” Vagyis Jézus elmondta, hogy Ő a Messiás. Az asszony egy olyan életre vágyott, amelyben végre minden rendben van. Mi is sokszor ezt szeretnénk. Jobb életet akarunk magunknak, ezért tanulunk, dolgozunk, pénzt keresünk, vásárolunk, építünk, fejlesztünk, és egyre több mindent próbálunk megszerezni. Az ember időnként annyira szeretné kézben tartani az életét, hogy szinte azt gondolja: nekem kell gondoskodnom mindenről, nekem kell mindent megteremtenem. Közben észre sem vesszük, hogy ennek ára lehet. Ha mindenáron többet akarunk, könnyen úgy bánunk a teremtett világgal, mintha csak értünk lenne: használjuk, fogyasztjuk, kizsákmányoljuk, mintha mi lennénk a teremtők, akik bármit megtehetnek vele. A Teremtés hete erre is emlékeztet bennünket: nem mi vagyunk a világ urai és teremtői. Ajándékba kaptuk a teremtett világot, és felelősek vagyunk érte. Nem nekünk kell istent játszanunk, és mindent a saját elképzelésünk szerint irányítanunk. Az életünk nem attól lesz igazán teljes, hogy mindent megszerzünk és mindent kézben tartunk. Az életünk Istentől kapott ajándék. Jézus pedig azért jött, hogy megmutassa: nem kell egyedül megteremtenünk a saját boldogságunkat és üdvösségünket. Ő közel jön hozzánk, megszólít, ismer bennünket, és életet kínál. A kérdés csupán az meghalljuk-e, amikor Jézus megszólít bennünket? Mert ő ma is ezt mondja: „Én vagyok az, aki veled beszélek.”