„Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. ” (⁠Zsolt 5,4)

„Nagyon korán, amikor még sötét volt, [Jézus] felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. ” (⁠Mk 1,35)

Jézust reggeltől estig emberek vették körül. Mindenki kíváncsi volt rá, vagy szeretett volna tőle valamit. Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy legyen ereje segíteni, szüksége van a csendre, szüksége van imára, szüksége van Isten segítségére. Ezért kelt fel korán, akkor, amikor más még aludt, keresett egy csendes helyet, egy olyan pontot, ahol egyedül lehetett és abban a hajnali csendben imádkozott

Mi az az imádság? Az imádság az. Istennel való kapcsolattartásunk egyik fő formája, lehetősége. Beszélgetés közted és Isten között, elmondhatod mi vár rád aznap, mitől tartasz, vagy miért vagy izgatott. A csendben néha Isten is válaszol, nem hangos szóval, hanem egy jó gondolattal vagy békességgel, nyugodsággal a szívedben. Jézus példája azt tanítja, hogy az imádság erőt ad.  Segít a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, akármilyen nehéz nap áll előttünk (például: dolgozat, felelés). Az imádság segít, hogy ne csak rohanjunk, hanem észrevegyük, mi a fontos.

Te is szánj mindennap, ha többet nem is csak egyetlen percet a csendre. Nem kell messzire menned, elég, ha a szívedben félrevonulsz egy pillanatra, és elsuttogod, ami a lelkedben van.