„Jób ekkor megszólalt, és így felelt az ÚRnak: Bizony, könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem.” (Jób 40,3–4)

„Pál írja: Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” (1Kor 13,12b)

Néztél már bepárásodott tükörbe? Látod a körvonalaidat, de a részletek elmosódnak. Mi emberek mindig szeretnénk látni, ismerni a részleteket. Ezért úgy gondoljuk, hogy az önismeret kulcsfontosságú: meg akarjuk érteni, miért reagálunk bizonyos helyzetekben úgy, ahogy, miért vannak bennünk fájdalmak és vajon miért hozunk rossz döntéseket. A pszichológia és az önismereti módszerek valóban segíthetnek ebben, de akkor sem kapunk teljes képet. Pál apostol azt írja: „Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” Igen, van Valaki, aki sokkal mélyebben ismer minket, mint bármilyen tudomány vagy akár saját magunk. Isten már akkor ismert minket, amikor még meg sem születtünk. Ő látta, hogyan formálódunk, milyen örökségeket hozunk magunkkal, milyen küzdelmeink lesznek. Ismeri minden gondolatunkat, érzésünket, kétségünket. Ő nemcsak analizálni akarja a problémáinkat, hanem felszabadítani belőlük, megmutatni, hogy kik vagyunk igazán. Amikor ezt felismerjük, akkor jön el az a nap, amikor teljesen megértjük az Ő tervét és szeretetét, mert Isten legbiztosabb alap, amire mindig bátran építhetünk nap mint nap.