A Madarak és fák napja egy több, mint százéves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Több, mint száz év telt el azóta, a természetvédelem fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

A felsősök projektmunka keretében, - Dudásné Kovács Erika tanárnő vezetésével - a természettudományos tantárgyak óráin gyűjtöttek információkat és készítettek figyelemfelhívó plakátokat az év élőlényeiről, melyek segítségével, kiállítás keretében mutatják be az érdeklődőknek a korai juhart, a páfrányfenyőt, a mocsári nőszőfüvet, a böjti récét, a magyar szöcskeegeret, a sárgahasú unkát, a kurta bainget, a sávos szitakötőt, a pókhálós lepkét, a darázscincéreket.

Az alsó tagozatos diákoknak május 9-én szerveztünk programot ebből az alkalomból. Hat állomást készítettünk elő a füves pályán és a játszótéren, ahol ügyességi játékok, mozgásos feladatok várták a gyerekeket. Az osztályok megismerték az év fáját, madarát, találós kérdéseket fejtettek meg, verset tanultak, állatok, madarak mozgását utánozták, ritmusjátékban ügyeskedtek, és hatalmas lelkesedéssel, elrejtett kismadarak képét keresték meg. A programot közös versmondással zártuk.

Szervezők: Gergely-Binszki Bettina, Medveczki János, Szabó Orsolya és Vincze Aliz

“Fa nélkül egy fillért sem ér a táj.

S üres a fa, ha nincs rajta madár.

Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

Ha nem lennének fák és madarak.”

             (Horváth Imre: Fák és madarak)