„Mert én, az Úr vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!” (Ézs 43,3a)

„És hang hallatszott a felhőből: Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, reá hallgassatok! Amikor a hang hallatszott, Jézust egyedül találták.” (Lk 9,35–36a)

Jézus a tanítványok közül hárommal: Péterrel, Jánossal és Jakabbal fel ment a hegyre imádkozni. A hegy a Bibliában az Istennel való találkozás helye, a vele való kapcsolat jelképe. A felhő pedig az Atya jelenlétét fejezi ki. A tanítványok megérezhetnek valamit az Istennel való közösség öröméből, abból, hogy „jó nekünk” Isten közelében lennünk. Imádkozás közben látták, hogy Jézus arca elváltozott, és ruhája fehéren tündökölt. Most látták meg a tanítványok igazán, hogy kicsoda az, aki vezeti őket. Valóságos ember, valóságos Isten és a mondat mely elhangzik: „Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, reá hallgassatok!” azt jelenti a tanítványok számára és a mi számunkra is, hogyha Jézusra figyelünk, Rá hallgatunk akkor felismerhetjük az Isten életünkre vonatkozó akaratát, áldást, erőt kapunk hozzá, hogy ne tévelyegjünk le az Ő útjáról.