„Ne félj, mert nem vallasz szégyent, ne pironkodj, mert nem ér gyalázat!” (Ézs 54,4a)

„Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta.” (Mt 28,5–6a)

Húsvét hajnalán Jézus női tanítványai voltak az elsők, akik elindultak, hogy megnézzék Jézus sírját. Drága keneteket vittek abból a célból, hogy a zsidók szokása szerint Jézus testét bebalzsamozzák. Szívükben félelem, aggodalom és gyász volt. Ekkor egy angyal közli, hogy nincs okuk a félelemre, hiszen Jézus nincs a sírban, feltámadt, mint ahogyan azt megmondta. Ezt az üzenetet kell meghallanunk nekünk is!: Ne félj mert Jézus él! Feltámadásával győzött a bűn és a halál fölött. Ez azt jelenti számunkra, hogy Húsvét nem az iskolai szünet, nem a rokonáltogatás, a kirándulás és az ajándék, hanem a változás, a megújulás, az, hogy Isten megajándékoz bennünket megbocsátásával, az örök élet lehetőségét adva számunkra.