Tartsátok meg és teljesítsétek azt, amit Istenetek, az ÚR megparancsolt nektek, ne térjetek el attól se jobbra, se balra! (5Móz 5,32)

Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22,37-39)

Jézus a farizeusok cseles kérdéseit rendre megválaszolta, de mégis mindig újabb és újabb kérdéseket tettek fel neki. Ez alkalommal egy olyan farizeus kérdezett aki nagyon ismerte a Tórát, az az a törvényeket. Ez a farizeus azt kérdezte Jézustól, hogy szerinte melyik a legfontosabb, a legnagyobb parancsolat. Jézus erre így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” De miért is ez a kettő a legfontosabb? Ha megvizsgáljuk a Tízparancsolatot láthatjuk, hogy ebben a kettőben össze van foglalva az összes többi. A parancsolatok egyik fele Isten és ember kapcsolatára vonatkozik. Ha Istent szereted teljes szívedből, nem lesznek más isteneid, nem fogod Isten nevét, hiába a szádra venni és megtartod az Ő parancsolatait. A másik fele pedig ember és ember kapcsolatára vonatkozik. Vagyis ha szereted a másik embert, nem fogod meglopni, megölni, nem szereted el a párját, nem csalod meg a te párod, nem pletykálsz a másik háta mögött, nem fogod becsapni. Fontos megjegyeznünk, hogy az első parancsolat minden törvény alapja, hiszen a szeretet forrása maga Isten. Az Ő szeretete és kegyelme kell átjárjon bennünket napról napra, hogy képesek legyünk arra, hogy  szeressük Őt teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes elménkből, illetve hogy szeressük a körülöttünk élő embereket, mint magunkat.