„Te magad okoztad ezt magadnak, mert elhagytad Istenedet, az Urat, amikor a helyes úton akart vezetni.” (Jer 2,17)

„Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5,13)

Képzeld el: hosszú útra indulsz, van GPS-ed, folyamatosan jelzi, mondja, hogy merre kell menned, de te nem hallgatsz rá. „Én jobban tudod” gondolod és letérsz, eltérsz a mutatott, jelzett úttól. Először úgy tünik, hogy a döntésed helyes, mert gyorsabban odaérsz a célhoz, de aztán az úton gödrök lesznek, csupa sár minden, itt-ott még egy zsákutcába is behajtasz és végül teljesen eltévedsz. A navigáció folyamatosan próbál segíteni "Fordulj vissza, térj a helyes útra!" – mondja. Végül kénytelen vagy beismerni, hogy hibáztál és inkább hallgatsz a GPS-re. A visszavezető út sem akadálymentes, de eljutsz a célhoz, mert hallgatsz a vezetésre.

Az életünk döntések sorozata. Például, hogyan osztod be az idődet, hogyan és kiket választasz barátnak, készülsz, tanulsz az órákra, vagy inkább játszol, vagy megbántasz valakit, mert türelmetlen vagy nem figyelsz rá és más jobban érdekel. Isten az élet minden területére kínál útmutatást, mindig a legjobb és legbiztonságosabb utat kínálja, mint a GPS, de ha figyelmen kívül, hagyjuk, mert a saját vágyaink, büszkeségünk, akár a világ elvárásai miatt elfordulunk tőle, akkor könnyen rosszdöntéseket hozhatunk, melyek fájdalmat, nehézséget okozhatnak. Viszont jó hír a számunkra, hogy Ő mindig készen áll arra, hogy megbocsátson, hogy vissza fogadjon és ehhez nem kell mást tennünk mint beismerni, hogy hibáztunk, hogy rossz döntést hoztunk és bocsánatot kérünk.