Jubileumi találkozó Nagyenyeden
Iskolánk 1998-ban lépett hivatalos testvériskolai kapcsolatba a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal. Az elmúlt 20 év alatt igazi barátság szövődött a két tantestület tagjai, illetve családjaik között, és természetesen sok-sok enyedi és soltvadkerti diák között is. A Határtalanul! pályázat keretében a vadkerti diákok tömegesen juthattak el ebbe az intézménybe, ahol nagyon sok híres magyar tudós és művész is tanult egykor. Az enyedi diákok pedig legtöbbször a Szüreti Napok keretében vagy a március 15-ei ünnepségekhez kapcsolódóan látogattak el hozzánk.
Mindig különleges pillanatai voltak egy-egy tanévnek azok az eseményei, melyek keretében hol az egyik, hol a másik településen szerveztünk közös rendezvényt. Most is nagy örömmel fogadtuk el Szőcs Ildikó igazgatónő meghívását, melyben arra invitált bennünket, hogy baráti együttléttel ünnepeljünk. Augusztus 29-én mintegy 50 fős delegáció kelt útra, hogy tovább erősítse ezt a barátságot, és eleget tegyen a meghívásnak. Az együtt töltött napok keretében közös kirándulás, istentisztelet, emlékünnepség is helyet kapott. Ezekről az eseményekről számolnak be a képek, és a csatolt mellékletek.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a nagyenyedi kollégáknak a szíves vendéglátást, a sok élményt, amelyben részünk volt.
Reméljük, hogy 5 év múlva Soltvadkerten ünnepelhetjük a 25 éves kapcsolatot, ahogy arra Udvarhelyi Attila igazgató ígéretet tett!
Szabadiné V. Erzsébet igazgatóhelyettes
A képeket ITT tudja megtekinteni.
Nagyenyedi Demény Piroska írását ITT tudja elolvasni.
Barátokat szerezni nem könnyű feladat, de igaz barátsággá fejleszteni és megtartani sokkal nehezebb. A mai ünnepi istentisztelet lehetőséget ad számomra, hogy ezen a szent helyen adhassak hálát a Bethlen Kollégium és a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola immár 20 éves barátságáért. Mindezt azokkal a munkatársaimmal együtt teszem meg, akikkel együtt alakítottuk ezt.
Hálát adunk azért a véletlen, vagy talán mégsem véletlen találkozásért a Vadkerti tó partján 1996-ban.
Hálát adunk azért, hogy 1998-ban elfogadta a nagyenyedi közösség kinyújtott kezünket és együtt „kéz a kézben” ünnepelhettük a szabadságharc 15. évfordulóját.
Hálát adunk azért, hogy a folytatásban minden évben találkozhattunk. Hogy megismerhettük a kisebbségi létben, nehéz körülmények között dolgozó pedagógusok hitét, szeretetét kitartását és hivatástudatát. Általuk mi is jobbak, többek lettünk.
Hálát adunk a Bethlen Kollégium egykori hírneves diákjainak közelebbi megismeréséért, hogy részt vehettünk tudományos konferenciáikon, elkísérhettük Kőrösi Csoma Sándort gondolatban, találkozhattunk Sütő Andrással. Magunkba szívhattuk a Bethlen szellemet, ami számunkra is erőt, biztatást ad.
Hálát adunk az iskoláink jelenlegi vezetőiért, akik a fiatal nemzedékek lelkületével újabbnál újabb értékekkel bővítették, éltették, továbbfejlesztették ezt a kapcsolatot.
Hálát adok az ifjú nemzedékért, akik a Múlt, és Jövő őrzői, alkotói. Akikkel személyes kapcsolatokat ápolunk, nyomon követjük életútjukat. Kiváló emberek kerülnek ki a kollégium falai közül, bizonyítják, hogy a szülőföldön is lehet boldogulni, akár hírnevet szerezni.
Hálát adunk azért, hogy szemtanúi lehettünk a Bethlen Kollégium felújításának. Ebben a gyönyörű környezetben élvezet a tanulás.
Hálát adunk Istennek, hogy ebben a teremtett világban van egy hely, Erdély, mely őrzi a magyarságot!
Fekete Ferencné
nyugdíjas igazgatóhelyettes