„[Uram,] légy segítségünk reggelenként, szabadítónk a nyomorúság idején!” (Ézs 33,2)

„Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek? […] Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. […] Nem éheznek és nem szomjaznak többé […].” (Jel 7,13b.14b.16a)

Nem kötelesség, hanem lehetőség – mondja Luther Márton az imádkozásról. Az imádság Istennel való kommunikáció, beszélgetés. Az imádsággal állandó kapcsolatban lehetünk Istennel, meghallgat, odafigyel ránk. Bátran mondjunk el neki mindent, kérjünk ha szükséges, de mindenkor mondjunk köszönetet is. Engedjük, hogy Isten részévé váljon az életünknek, hasson gondolatainkra, tetteinkre! Imádkozzunk nap, mint nap, hiszen ez nem fáradságos kötelesség, hanem egy lehetőség, melyhez a meghallgatás ígérete tartozik: „kérjetek, és adatik, a zörgetőnek megnyittatik” (Mt 7,7–8)