„A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.” (Péld 20,12)

„Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: Érted is, amit olvasol? Erre az [etióp főember] így válaszolt: Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza? És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé.” (ApCsel 8,30–31)

Az újszövetségi igénk egy etióp főemberről, pontosan az etióp királynő kincstárnokáról szól. A kincstárnok valamiért Jeruzsálemben járt és a hazafelé vezető úton Ézsaiás próféta sorait olvassa. Miért tette ezt? Valószínű érdeklődhetett a zsidóság hagyománya és szent iratai iránt. Kereste az igaz hitet. Ekkor találkozott Fülöp evangelistával. A Biblia kiemeli vele kapcsolatban, hogy a Szentlélek vezette. Ez az ember hallva az etióp főember hangos olvasását, megkérdezte tőle, hogy érti-e azt amit olvas? Velünk is előfordul, hogy olvasunk egy szöveget és nem értjük a mondani valóját, nem értjük meg, hogy miről is szól. Ilyenkor megkérünk valakit, szülőt, tanárt, lelkészt, hogy segítsen megérteni a szöveget. Így tett ez a nemes ember is, tanulni akart, így megkérte Fülöpöt, mondja el neki, hogy mit is jelentenek az olvasott szavak. Fülöp pedig beszélni kezdet, az írott szó megelevenedett, a holt betű Isten élőigéjévé vált, erőt adott, változást hozott az etióp férfi életébe. Régen hallottam egy keresztelési történetet. Egy nagyobbacska gyermeket kereszteltek, amikor a homlokára rajzolta a lelkész a keresztet felnézett az anyukájára és annyit kérdezett: Anyu ez látszik? Meglátszik rajtam? Igen. Én remélem, hogy igen. Isten igéje, Jézus útmutatása meglátszik rajtunk, változást hozva az életünkbe .