Elküldött [engem az Úr] .... Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, csüggedés helyett öröméneket. (Ézs 61,1.3a)

A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá… (Lk 15,21-22)

Lukács evangéliumának a tékozló fiúról szóló története valószínűleg mindenkinek ismerős, de azért elevenítsük kicsit fel: Egy apának két fiú gyermeke volt. A fiatalabb egy napon arra kérte apját adja oda neki a vagyon rá eső részét, mert elköltözne. Így is lett. A fiú elköltözött de kicsapongó, tékozló életet élt, hamarosan elfogyott a pénze. Ekkor dolgozni kezdett, de rá jött, hogy az apjánál dolgozóknak sokkal jobb a helyzetük, így úgy döntött haza megy. Haza ment és bocsánatot kért és kapott. Hogy melyek a történet tanulságai? Az ember letérhet az Isten által kijelölt helyes útról, kipróbálhat sok mindent, de amikor felismeri, hogy rosszúton jár, mindig van lehetősége visszatérni a helyes útra. Meg bánhatjuk a rossz döntéseinket és kapunk esélyt a változásra, a változtatásra. Vagyis lehet, hogy időnként eltávolodunk Istentől, de mindig van lehetőségünk visszatérni, hozzá és Ő mint szerető szülő megbocsát, örömmel és szeretettel fogad.