„A hősök íja összetörik, de akik a földre rogytak, az erő övét kötik magukra.” (1Sám 2,4)

Pál írja: „Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.” (2Kor 12,10)

A Bibliában sok éppen vesztésre álló harcról olvashatunk, amelyek azután mégis győzelemmel végződtek. A reménytelennek tűnő helyzetekben. Isten mégis győzelmet ad. Az Ószövetségi igeszakasz Anna egy hosszú időn át gyermektelen asszony imájának részlete. Ez is egy harcról szól, de nem a csatamezőkön folytatott harcról, hanem a lélekben zajlóról. Anna az imádságban megvallja, hogy Isten a legnagyobb nehézségből, lelki mélységből is képes felemelni azt az embert aki Hozzá fordul. Anna megtapasztalta, hogy Isten erővel ruházta fel szomorúsága, bánata idején.  Az imádságból azt is megtudjuk, hogy az öntelt, elbizakodott embereknek földre kényszerülhetnek. Ez alázatra és hálaadásra tanít bennünket. Tudjuk, hogy amikor sikereket érünk el, amikor jó napjaink vannak azt Istennek köszönhetjük.