„Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra…!” (Zsolt 119,37)

„A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.” (Lk 11,34)

Képzeld el, milyen lenne egy sötét szobában bolyongani: botladoznál, nekimennél dolgoknak, és csak tapogatózva tudnál haladni. Amikor azonban fény árad be, hirtelen minden tisztává válik, és könnyedén eligazodsz. Ha a szemünk egészséges, tisztán látjuk a világot, és könnyebben tudunk jó döntéseket hozni. De ha a szemünk sérült, a látásunk torz lesz. Azt mondják, hogy a szem a lélek tükre. Ebben az értelemben a tisztaság azt jelenti, hogy őszinte, nyitott szívvel figyelsz Istenre és az Ő igazságára. Ha tiszta a szíved, világosan látod, mi a helyes, és Jézus szeretete bevilágítja az életed minden területét. Viszont a „gonosz” szem olyan, mint egy koszos ablak: elzárja a fényt. Ha irigység, harag vagy közömbösség van a szívedben, az elhomályosítja a lelki látásodat, és nehezebben értheted meg Isten akaratát.

Mit tehetünk, hogy „tiszta” legyen a szemünk? Vizsgáljuk meg a szívünk, gondolkodjunk, mi homályosítja el a szemünk, harag, irigység, rosszindulat? Imádkozzunk rendszeresen, mondjuk el Istennek mi van a lelkünkben, kérjük segítségét, hogy tisztán tudjunk látni. Olvassuk a Bibliát, mert segít a kérdéseink megválaszolásában.