„Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Uram!” (Zsolt 89,16)

Jézus mondja: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12)

Ha Jézus önmagáról beszélt akkor képeket, hasonlatokat használt. Az úgy nevezett „én mondások során a mindennapi életből vett képeket használt. többnyire olyanokat, amiket korának palesztin társadalma jól ismert. Például a kenyér, pásztor, út, szőlőtő.. Mindezt azért, hogy értsék. Minden egyes szimbólum arra utal, hogy Jézus kizárólagos, Ő maga az élet, tehát az embernek egyetlen lehetősége van arra, hogy Istennel való kapcsolatát rendezze ez pedig Jézusba való hit. Ma igénkben a sötétség a világnak, azaz a bűbe esett embernek Istentől való távolságát jelöli, míg a világosság az Istenhez való közelség szimbóluma. Jézus egyedül az aki képes a sötétet világossággá változtatni, azzal, hogy az embert kivezeti a bűn állapotából.