„De egyszer csak egy angyal érintette meg [Illést], és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Ő fölkelt, evett és ivott, majd annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.” (1Kir 19,5b.8)

„Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?” (Mt 6,31)

Illés próféta élete nem volt egyszerű, mint ahogyan az ember élete nem egyszerű, hiszen mindig vannak nehézségeink, egy-egy új helyzet, egy dolgozat, felelés. Illés negyven nap és negyven éjjel ment a sivatagban a Hóreb hegyéig, a hegyig ahol Isten a törvényt adta kiválasztott népének, ahol szövetséget kötött velük. Illének emlékeznie kellett erre. Nekünk is van szövetségünk Istennel, mely Jézus által köttetett. Amikor nehézségeink vannak emlékeznünk kell erre a szövetségre, emlékeznünk kell rá, hogy Ő mindig velünk van, hogy szeretetével, újra és újra felemel, harcol értünk.