„Jaj azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekhelyükön […], mert van hozzá hatalmuk!” (⁠Mik 2,1)

„De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk. De közöttetek ne így legyen…” (Mt 20,25–26)

Képzeld el, hogy itt az iskolában valaki a játékjátékban, vagy csoportos feladatban mindig főnök akar lenni, és nem engedi, hogy más is vezessen. Ő mondja meg, ki mit csináljon, és ha valaki nem engedelmeskedik, akkor megsértődik. Vagy amikor valaki azért barátkozik valakivel, mert az ügyes, népszerű, vagy jó tanuló, és ettől maga is előnyt remél. Ez mind arról szól, hogy valaki magát akarja előbbre helyezni másokkal szemben. Jézus azt mondja a tanítványainak, hogy az Ő követői ne úgy viselkedjenek, mint a világ hatalmasai, akik parancsolgatnak, és másokat kihasználnak. Azt szeretné, ha nem a hatalomról, hanem a szeretetről szólna az, ahogyan egymással bánunk. A nagyságunk abban legyen, hogy segítünk másoknak, hogy igazságosak, kedvesek vagyunk úgy ahogyan azt Ő megmutatta a számunkra.