„Elhalmoz téged javaival Istened, az Úr kezed minden munkájában…” (⁠5Móz 30,9a)

„És senki ne károsítsa meg és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben. Mert bosszút áll az Úr mindezekért…” (⁠1Thessz 4,6)

Mózes ötödik könyvében Isten egy fantasztikus ígéretet tesz a népének. Azt mondja „Elhalmoz téged javaival Istened, az Úr kezed minden munkájában…” Amikor ezt olvassuk, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy holnaptól minden tökéletes lesz, kevés, vagy munka nélkül is elérhetjük a céljainkat, például ötöst kapunk a suliban. De ha igazán odafigyelünk a szavakra, Isten nem azt ígéri, hogy a semmiért cserébe mindent odaad. Azt mondja megáldja a kezed munkáját, vagyis nekünk bele kell tennünk a magunk részét, oda kell ülnünk tanulni, meg kell írnunk a házi feladatot, dolgoznunk kell. Isten pedig ott áll mellettünk, erőt ad, és sikerre viszi azt, amibe belefogtunk. Tudom, hogy sokszor előfordul, hogy elégedetlenek vagyunk. Úgy érezzük, nem kapunk semmit Istentől, mert nem teljesült azonnal minden kívánságunk. Közben pedig észre sem vesszük, hogy Isten már eddig is elhalmozott minket a javaival. Ott van a tehetséged a rajzolásban, a matekban vagy a sportban, az énekben, vagy a munkádban. Ott van az az erő, amivel reggel felkelsz, és ott vannak a mindennapi sikereid, amiket természetesnek veszel.

Volt egyszer egy gazda, aki kapott a szomszédjától egy marék különleges, ritka magot. Elvetette őket a földbe, és minden áldott nap imádkozott, hogy Isten segítse bőséges terméshez, hogy ne kelljen éheznie. Teltek a hetek, a gazda pedig minden nap szorgalmasan kapálta a földet, kigyomlálta a gazt, és ha nem esett az eső, vödörrel hordta a vizet a patakról, hogy megöntözze a hajtásokat. A nyár végére olyan gyönyörű, bőséges termése lett, hogy alig bírta betakarítani. De nem volt elégedett, morgolódott, zsörtölődött Istennel. Úgy érezte, mindent csak magának köszönhet, Isten nem is segített neki. Maga gondozta a földjét, a növényeket.Ekkor megszólalt egy csendes hang a szívében: Nem látod a csodát? Ki által lett a föld és a mag? Ki adott erőt a karodba a munkához, és ki küldte a napsütést, az esőt? Én végig veled voltam, támogattalak.Ne várjunk arra, hogy Isten rendkívüli módon, varázsütésre gazdagítson meg minket! Vegyük észre, hogy Ő már most is ott van a mindennapi feladatainkban. Amikor odateszed magad a tanulásban vagy a munkában, Ő megáldja a fáradozásodat, és csendben, lépésről lépésre halmoz el a javaival, a tehetséggel, a szorgalommal és a jó eredménnyel.