„Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.” (⁠Ézs 46,4)

„Az özvegyasszonyokat, akik valóban özvegyek, tiszteld.” (1Tim 5,3)

Mai Ószövetségi igénk olyan, mintha Isten maga hajolna le hozzánk, és ezt mondaná:Ne félj! Nem változom meg. Én teremtettelek, én kísérlek végig az egész életeden, kicsi korodtól a felnőttkorig, én vigyázok rád minden nehézségedben. A világ körülöttünk folyton változik. Jön egy új tanár, új osztálytárs érkezik, elköltözik egy barát, új iskolába mész, új munkahelyed lesz, vagy egyszerűen minden másképp alakul, mint azt vártuk. Ez néha összezavar, félelmet is okozhat. De van valaki, aki állandó, nem cserélődik, nem változik, Isten mindig ugyanaz marad. A Bibliában sok olyan történetet olvashatunk ahol emberek hatalmas csodákat élhettek át: Mózes egy mozdulatától kettévált a Vörös-tenger. Dávid egy apró kaviccsal leterítette Góliátot. Péter járt a vízen. Ezek az emberek mind hittek Istenben és nem csupán hittek benne, hanem bíztak is benne. Erre hív bennünket is, bízzunk benne. Ott lesz velünk, amikor nehéz feladat vár ránk amikor izgulunk egy dolgozat, egy nehéz feladat miatt, amikor szomorúak vagyunk. Isten nem enged el, mindig ott van mellettünk, és megmutatja a helyes utat, még akkor is, amikor nem így érezzük. Higgy, bízz Istenben és sokkal szebb és jobb napjaid lesznek!