„Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” (Zsolt 127,1a)

„Simon így felelt: Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. Amikor ezt megtették, olyan sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik.” (Lk 5,5–6)

Egész éjszaka tanulsz egy dolgozatra. Fáradt vagy, kimerült, és úgy érzed, hogy teljesen feleslegesen görnyedtél a könyvek fölött, mert semmi sem maradt meg belőle. Aztán reggel bejön a tanár, és azt mondja: „Most még egyszer nézd át, de ne úgy, ahogy szoktad – hanem fordítva, kezdd az utolsó oldallal!” Mi lenne a reakciód? „Na persze! Ennél rosszabb már úgysem lehet…” vagy „Ez hülyeség, semmi értelme”? Nos, Simon a halász pontosan egy ilyen helyzetben volt. Egész éjszaka halászott, és semmit sem fogott. Tudta, hogy nappal még kevesebb esélye van halat fogni, hiszen minden tapasztalata ezt bizonyította. Jézus pedig odalép hozzá, és azt mondja: „Próbáld meg újra!” Simon halász volt. Tudta, hogyan kell halászni, hiszen ez volt a szakmája. Jézus pedig ács volt, nem halász. Mit tudhat egy ács a halászatról? Mégis, valamiért megteszi, amit Jézus mond. Nem azért, mert logikusnak tűnik. Azért, mert bízik Jézusban. És ekkor megtörténik a csoda: annyi hal akad a hálójukba, hogy majdnem elszakad. De ez a történet nemcsak egy sikeres halászatról szól, hanem a hitről és a bizalomról. Lehet, hogy lehetetlennek látod a feladatot, túl nehéznek vagy éppen értelmetlennek, nem értesz mindig egyet azzal, amit Isten kér tőled – de ha bízol benne, hiszel, megtapasztalhatod az Ő erejét, Te lehetsz a következő csoda részese.