„Így szól az Úr: Mert akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak. ” (⁠1Sám 2,30)

„Jézus így válaszolt: Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk. ” (⁠Jn 14,23)

Jézus és a Tanítványai beszélgetnek. A tanítványok szomorúak és bizonytalanok, mert Jézus elmondja nekik, hogy hamarosan elmegy. Félnek attól, mi lesz velük nélküle. Jézus pedig megnyugtatja őket, és egy nagyon fontos dolgot mond: nem maradnak egyedül. Azt mondja, hogy aki szereti őt, az figyel a szavaira, komolyan veszi őket, és megpróbál aszerint élni. És ilyen emberhez Jézus és az Atya is odamegy, és ott marad vele. Lehet, hogy ez furcsán hangzik. Hogyan tud Jézus nálunk lakni? Beköltözik hozzánk? Nem, ezt nem így kell elképzelni. Jézus a szívünkről beszél, a szívünkbe költözik. Úgy, hogy amikor figyelünk rá, amikor komolyan vesszük, amit tanít, akkor Isten nagyon közel jön hozzánk. Velünk van a gondolatainkban, az érzéseinkben, a döntéseinkben. Megváltozik a gondolkodásunk, mert rájövünk, hogy Jézus által mutatott út jó út. Ezt van aki már gyermekként megérti van, aki csak felnőttként vagy idősen. Persze nem leszünk tökéletesek, ekkor is hibázhatunk, de az biztos, hogy jó úton járunk és nem egyedül, Isten nem hagy magunkra, velünk marad.

Imádság:

Drága Istenünk, köszönjük, hogy tanítasz minket a jóra, és akkor is hívsz, amikor eltévedünk. köszönjük, hogy szeretsz minket, és nem hagysz magunkra. Segíts, hogy mindig figyeljünk a szavaidra, hogy merjünk változni, bocsánatot kérni és újrakezdeni. Ámen.