„Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja.” (Ézs 31,5)

„Jézus így szólt tanítványaihoz: inkább menjetek Izráel házának elveszett juhaihoz! Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa!” (Mt 10,6–7)

Figyeltél már madarakat? Láttad már hogyan, milyen kreatív védelmi stratégiával óvják fiókáikat? A ragadozómadarak – például a sasok – a fiókáik fölé borulnak szárnyaikkal, ha veszély közeleg. A bíbic vagy a kacsa eljátssza, hogy sérült, hogy a ragadozó őt üldözze, és ne a fiókákat. A varjak, sirályok és fecskék csapatokba verődve támadnak vissza, ha egy ragadozó veszélyezteti őket. Elképesztő áldozatokat képesek hozni az utódaikért – még az életüket is képesek odaadni, csakhogy megóvják a kicsinyeiket. Ézsaiás próféta Istent ilyen fiókáit védelmező madarakhoz hasonlítja: „Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja.” Mégis, hogyan óv meg? Például: nem engedi, hogy egyedül harcoljunk a nehézségeinkkel. Add mellénk társakat. Legyen az a család, barátok vagy a gyülekezet közössége, együtt sokkal erősebbek vagyunk. Soha nem hagy magunkra, a legnagyobb viharokban sem. Mint ahogyan a madarak fáradhatatlanul óvják fiókáikat, úgy vesz körbe Isten a szeretetével. Biztosak lehetünk benne, hogy „szárnyai alatt” mindig oltalmat találunk.