„Légy erős kősziklám, ahova mindig fölmehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram.” (Zsolt 71,3)

„[Jézus] egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” (Mt 26,39)

Azon az éjszakán, mielőtt Jézust elfogták, imádkozott. Tudta, hogy hamarosan nagyon nehéz és fájdalmas dolgok fognak történni vele: bántani fogják, sőt a végén meg is ölik. Pedig ő semmi rosszat nem tett. Mégis, ez volt Isten terve – megmenteni minket az ő áldozatával. Jézus ezt mondta: „Atyám, ha lehet, ne kelljen végigcsinálnom ezt!” Ez olyan, mintha te azt mondanád: „Apa, Anya, nem akarom megírni a házi feladatot!” De Jézus végül azt is hozzátette: „De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!” Azért, mert teljesen bízott Istenben, az Ő Atyjában, hajlandó volt elfogadni, hogy Ő nem választhatja a könnyebb utat, hanem azt kell tennie ami Isten szerint meg kell tennie. Pont úgy mint amikor te is belátod, hogy a szüleidnek, tanáraidnak igaza van: bár milyen nehéz is, de meg kell csinálnod a házi feladatot, hiszen a te tudásod lesz alaposabb. Jézusnak ez az imája szomorú, hiszen tudja mi várrá, de ugyanakkor a számunkra bátorító is, mert megtanít arra, hogy bízzunk Istenben, mert Ő tudja, hogy mi a számunkra a legjobb.