„Mit is ér a bölcsességük, ha megvetették az Úr igéjét?!” (Jer 8,9b)

„Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét?” (1Kor 1,20)

Jeremiás próféta szavaiban mély szomorúság és isteni ítélet hangzik. Az emberek, különösen a vezetők, tanítók, papok, bölcseknek tartották magukat, de közben elfordultak Istentől, nem hallgattak rá, nem engedelmeskedtek neki. Ezért mondja a próféta, hogy minden emberi bölcsesség értéktelen, ha nem Isten szavára épül. Lehet valaki nagyon okos, tanult, ügyes, ha közben figyelmen kívül hagyja Isten tanítását, akkor az egész tudása nem vezet jóra, rosszul fogja használni. Olyan ez, mint egy jól megépített hajó, aminek nincs iránytűje, szép és erős, de nem lehet tudni, merre a helyes irány, így végül rossz úton halad és hajótörést szenved. Ma is sok információ, vélemény, tipp és „okos gondolat” vesz körül minket, de mindig fel kell tennünk a kérdést: ez egyezik-e, összhangban van-e Isten útmutatásával? Az igazi bölcsesség nem az, hogy mindenre van egy válaszunk, hanem az, hogy tudjuk, mikor és hogyan döntünk jól, ha érték a szeretet, a megbocsátás, ha a gondolataink alapja Isten igéje és nem a körülöttünk lévő világ véleménye.