„Ő az ÚR. Tegye azt, amit jónak lát.” (1Sám 3,18)

„Jézus ezt mondta nekik: Jöjjetek, egyetek! A tanítványok közül azonban senki sem merte őt megkérdezni: Ki vagy te? Tudták ugyanis, hogy az Úr ő.” (Jn 21,12)

Mai Újszövetségi Igeszakaszunk János evangéliumából származik. Jézus a feltámadás után harmadik alkalommal jelenik meg a tanítványoknak. A történet elején a tanítványok egész éjszaka hiába halásztak, majd egy ismeretlen ember állt a parton, aki azt tanácsolta, hogy vessék ki a hálót a jobb oldalra. Amikor engedelmeskedtek, a háló megtelt halakkal. Ekkor János felismerte: „Az Úr az!” Péter azonnal a vízbe vetette magát, hogy mihamarabb kiérjen a partra, odaérjen hozzá. Ez a pillanat sokkal többet jelentett egy sikeres halászatnál, a csoda által a tanítványok megtapasztalták Jézus jelenlétét és gondoskodását. Jézus felismerése számunkra is néha időbe telik, mint ahogyan a tanítványok sem ismerték fel először, de a csodán keresztül rájöttek, hogy ő az. Mi is sokszor csak utólag értjük meg Isten munkáját az életünkben. A tanítványok ezután kimentek a partra. Jézus enni hívta őket. Jézus már nem a földi teste szerint volt jelen, hanem a feltámadott, testben, ezért volt valami titokzatos a megjelenésében. A tanítványok érezték és tudták, hogy ő az Úr, de az élmény annyira meghökkentő volt, hogy senki sem mert kérdéseket feltenni. Jézus ma is hív minket: „Jöjjetek, egyetek!” Ahogyan a tanítványok számára a parton, úgy számunkra is készíti a táplálékot. Legyünk vele közösségben, fogadjuk el gondoskodását, és bízzunk benne. Ez a testi és lelki táplálék az Úrvacsorában teljesedik ki, ahol vele és egymással is közösségben lehetünk. Ezért is éljünk az Úrvacsora lehetőségével minél többször!