„Ó, URam, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején!” (Jer 16,19a)

„Pál írja: Mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.” (2Tim 1,12b)

Biztosan láttál már vitorlás hajót. A tengeren, a Balatonon, vagy csak a tévében egy filmben. Képzeld el ott vagy a hajón, a nap süt, a szél kellemes, és minden nyugodt. De egyszer csak hirtelen beborul az ég, a szél erősödni kezd, a hullámok egyre nagyobbak lesznek – viharba kerültél. Ilyenkor két dolgot tehetsz: pánikba esel és hagyod, hogy a hullámok elsodorjanak, vagy követed azt, amit a tapasztalt hajósok mondanak igyekszel megtartani a helyes irányt, és bízol abban, hogy átvészeled a vihart. Jeremiás próféta a mai Ószövetségi igénkben azt mondja. „Ó, URam, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején!” Ez azt jelenti, hogy Isten olyan, mint az a biztos, helyes irány, amely segít túlélni a vihart. A viharok, a nehézségek ez életünkben elkerülhetetlenek. Vannak és lesznek nehéz napok, amikor elárasztanak a problémák. Gondolj csak a dolgozatokra, határidős feladatokra, amikor nem látod a kiutat. De ha ilyenkor Isten felé fordulnunk és rábízzuk magunkat biztosak lehetünk benne Ő megtart minket, vigyáz ránk. Nem kell félnünk, mert megóv a viharban, a nehézségeinkben. Ő olyan, mint egy erős vár, ahová bemenekülhetsz, ha veszély fenyeget, menedék, biztos pont, Aki mindig velünk van. Bízz Benne!