„Így szól az ÚR: Bárcsak mindig ilyen lenne a szívük, így félnének engem, és megtartanák minden parancsomat; akkor örökké jó dolguk lenne nekik és fiaiknak.” (5Móz 5,29)

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,34–35)

Jézus azt mondja: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást” Kérdezhetné valaki, hogy mi ebben az új? Hiszen Jézus előtt és után is sokan és sokat tanítottak a szeretetről. Az emberek sokszor vitatkoznak és harcolnak egymással, az elmúlt évben, években is láttunk háborúkat és a konfliktusokat. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a szeretet csak egy szép szó, és hogy az emberek csak beszélnek róla. Ám Jézus azt üzeni nekünk, hogy a szeretet nem csupán egy szó! Megmutatja nekünk, hogy a szeretet az, ami igazán fontos. Szeretet nélkül nem lehet élni. Az embert igazán csak a szeretet teszi emberré. Ha átéli, hogy tud szeretet adni és tud szeretet elfogadni. A szeretet szellemi, lelki eredetű és természetű ajándék. Ez azt is jelenti, hogy nem az anyagban, pénzben, fizikai körülményekben találom meg a szeretetet. Jézus nem csak azt mondta, hogy szeressük egymást, hanem azt is hogyan. Figyeld csak, hogyan hangzott az  igénkben: „szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket,” De mégis, hogyan szerette Jézus a tanítványait, az embereket, az egész világot? Személyválogatás nélkül: nem csak a barátait szerette, hanem mindenkit: a beteg embereket, a bűnösöket, és még azokat is, akik nem szerették őt. Ő nem válogatott, határtalanul szeretett mindenkit, még az életét is képes volt feláldozni értünk. Az a szeretet, amit Jézus mutatott, olyan, ami mindannyiunkat összeköt, és lehetőséget ad arra, hogy boldogabbak legyünk. Próbáljuk meg ezt az új parancsolatot megvalósítani a mindennapi életünkben: legyünk kedvesek egymással, támogassuk egymást, és figyeljünk arra, hogy a szeretet mindig jelen legyen a szívünkben!