URam, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. (Zsolt 40,6a)

Benne [Krisztusban] van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. (Kol 2,3)

Kolossé egy Kis-Ázsiai város volt, a kereszténység egy Epafrász nevű emberen keresztül jut el, aki Efezusban találkozott Pál apostollal. Pál levelet írt a kolosséi gyülekezetnek. Hogy miért is teszi ezt? Miért ír olyan embereknek, olyan közösségnek, akiket nem ismer? Azért, hogy kifejezze, mennyire örül, hogy keresztények lettek, hogy Krisztus útjára léptek, illetve, hogy elmondja ez még csak az első lépés. Az első lépés, mert meg is kell hitüket tartani és ehhez bölcsességet, erőt kitől, honnan kaphatnak. Látniuk kell, mint ahogyan nekünk is, hogy minden „bölcsesség és ismeret” kevés, ha nem tudjuk jól felhasználni, ha önzők vagyunk, ha helytelen a cél amelyre a tudásunkat használjuk. Viszont, ha Jézus Krisztusban elrejtett kincset megtaláljuk, általa átformálódva a tudás, a szakismeret helyes és áldott célhoz vezet.