„De amikor a fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, visszaesett vétkébe, és konok maradt a szíve… ” (⁠2Móz 9,34)

„Vigyázzatok, testvéreim, senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől hitetlen és gonosz szívvel. ” (⁠Zsid 3,12)

Ismered azt a helyzetet, amikor a suliban vagy otthon elrontasz valamit, és amikor sarokba szorulsz, gyorsan megígérsz fűt-fát? Például: megígéred, hogy legközelebb tanulni fogsz, hogy soha többé nem csinálsz rosszat, csak most ne kapj egyest, vagy büntetést. Aztán amikor elmúlik a veszély, megnyugszanak a kedélyek, hajlamosak vagyunk elfelejteni az egészet, és pontosan ugyanott folytatunk mindent, ahol abbahagytuk. Az Ószövetségből származó Igében a fáraó is ebbe a hibába esett.

Isten azt kérte a fáraótól, Mózesen keresztül, hogy engedje szabadon a rabszolgaságban élő izraeli népet. A fáraó azonban büszke és kőszívű volt, nem hallgatott Istenre. Ezért Isten csapásokat küldött Egyiptomra, amiről a mai Igénkben szó van az éppen a hetedik, mely olyan pusztító jégeső és mennydörgés volt, amilyet még soha senki nem látott. „Elverte a jégeső egész Egyiptomban mindazt, ami a mezőn volt: embert és állatot egyaránt.” Ekkor hívatta a fáraó Mózest és testvérét Áront, kérte őket imádkozzanak az Istenükhöz állítsa meg a jégesőt, elengedi a népet. Mózes és Áron hitt neki, imádkozott, és Isten azonnal megállította a vihart. De amikor a fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, biztonságba érezte magát, meggondolta magát, és mégsem engedte el a népet. A szíve „konok”, vagyis kemény és makacs maradt.

A fáraó története egy tükör mindannyiunk számára. Megmutatja, milyen könnyű Istenhez fordulni, amikor nagy a baj, például nehéz feladat előtt, vagy valamilyen nehézségben, betegségben és milyen könnyű elfelejtkezni Róla, amikor minden elrendeződött körülöttünk.

Isten nem azt szeretné, hogy csak akkor forduljunk hozzá amikor baj van, ne csak akkor igyekezzünk betartani a szabályokat, mint a fáraó. Ő azt szeretné, hogy a szívünk ne legyen kemény, hanem szeretettel és hálával gondolj Rá akkor is, amikor nincs semmi vihar körülöttünk!